1687-ben a Francia Akadémia tudományos alapon meghatározta az optimális csokoládéreceptet.
Az első angol csokoládégyár Bristolban épült, 1728-ban. A szilárd csokoládét 1842-ben kezdte árulni a Fry csokoládégyár, mely később a ma is létező Cadbury cégbe olvadt.
A hollandC. J. van Houten1828-ban
feltalált kakaósajtológépe nagyban javította a csokoládéital minőségét:
a készülék segítségével a kakaóbabból sikerült kivonni a nehezen
emészthető zsíranyag egy részét.
A csokoládészeletet 1847-ben találták fel. A svájci Nestlé fivérek 1876-ban készítettek először tejcsokoládé-szeletet.
Rodolphe Lindtberni
csokoládégyárában a termékek minőségének javítása érdekében új
eljárásokat vezetett be, módosította a csokoládégyártásnál használt
alapanyagokat és a főzési időket. 1880-ban felfedezte a mai élelmiszeriparban kenőgyúrásnak (vagy konsolásnak) nevezett csokoládéfinomítást, illetve a lágy fondant csokoládét.
Ma a világ legfinomabb és legminőségibb csokoládéját Belgiumban gyártják.
Összetétele
A csokoládé olyan termék, amely kakaótermékekből (kakaómassza,
kakaóvaj, esetleg kakaópor) és cukrokból készül, legalább 35% összes
kakaó szárazanyagot tartalmaz, ebből legalább 18% a kakaóvaj és
legalább 14% a zsírmentes kakaó-szárazanyag.
A
táplálkozás-kutatók napjainkban igen sokrétű vizsgálatot végeztek, s
ennek egyik eredményeként bizonyosodott be, hogy a kakaó tartalmazza a
legtöbb flavonoidot, melyek jótékony hatással vannak szervezetünkre, de
leginkább a szívre. A flavonoidok antioxidánsok, melyek megkötik a
szervezetben lévő szabadgyököket, vagy más néven oxidánsokat, ezért is
jó, ha sok olyan terméket fogyasztunk, elsősorban zöldségeket és
gyümölcsöket, melyekben többszörösen is megtalálhatók a flavonoidok.
Amikor
napvilágot látott az a tény, hogy a kakaó tartalmazza legnagyobb
mennyiségben ezeket az antioxidánsokat, akkor számos írás jelent meg
arról, hogy egészséges, ha étcsokoládét fogyasztunk, hiszen ebben a
sötét finomságban sok a kakaópor, nem úgy, mint a tejcsokoládékban.
A
kakaóban lévő flavonoidok felelősek a keserű ízért is, amitől pikáns
lesz az étcsokoládé, bár ezt lehet sokan nem kedvelik, ezért inkább
tejcsokoládékat fogyasztanak. A gyártók is szeretnék maguk mellé
csábítani azokat, akik nem annyira kedvelik a keserű csokit, ezért a
gyártási folyamatok során számos cég „kiöli" a flavonoidokat a
kakaóból, így a kész termék nem lesz keserű, de elvész az értékes
antioxidáns is a nyalánkságból. Az étcsokik sem menekülnek meg attól,
hogy a fogyaszthatóság kedvéért a gyártók zsírt és cukrot tegyenek a
masszába. Mindkét alapanyag káros a szívre és az érrendszerre. Ha túl
sok cukrot és zsírt fogyasztunk, vagyis ha túl sokat eszünk azokból az
étcsokikból, melyeket ezekkel az alapanyagokkal turbóztak fel, nem csak
hogy ál-étcsokoládét majszolunk, annak tudatában, hogy egészséges
édességet eszünk, de még szervezetünket is megterheljük, hiszen a cukor
és a zsiradékok elősegítik a magas vérnyomás kialakulását és sokkal
fáradékonyabbak is leszünk.
Az angol orvosi
szaklap ezért azt tanácsolja, hogy igencsak figyeljünk oda arra, hogy
mit vásárolunk. Ha a polcról levett fekete csokoládéban túl sok zsír és
cukor van feltűntetve, akkor biztosak lehetünk abban, hogy nem igazi
étcsokoládét tartunk a kezünkben, csak annak valamiféle utánzatát.
Olyan csokoládét válasszunk, amelyben magas a természetes kakaópor
tartalom és minimális a cukor és zsiradék tartalom, akkor biztosak
lehetünk benne, hogy olyan édességet fogyaszthatunk, amiben még a
flavonoidok is megtalálhatók.
Sajnos a
táplálkozás-kutatásból az édességgyártók húznak hasznot, hiszen nekik
az a tény, hogy a kakaó értékes antioxidánsokat tartalmaz, megnövelte a
keresletet az étcsokoládék után, de az egészség jegyében oda kell
figyelnünk a termékek tartalmára, tudatosan kell vásárolnunk továbbra
is!